 |
Az Intézet rövid története
Miután
a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem Erdély román megszállása
miatt 1919-ben román kézre került, a magyar professzorok többsége Budapestre
menekült. Paradox módon ebben a nyomorúságos és reménytelen helyzetben,
a megcsonkított Magyarországon Szeged előtt megcsillant a remény, hogy
a város évszázados kívánsága teljesül és lesz egyeteme. Aztán 1921.
áprilisában megérkezett Szegedre az a bizottság, amely megvizsgálta
az orvosi kar elhelyezésének lehetőségeit. A régi rókusi elemi iskolában
kapott helyet a Leíró és Tájbonctani Intézet, a Szövet- és Fejlődéstani
Intézet, a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet és a Törvényszéki Orvostani
Intézet. Ezzel kezdetét vette a Szegedi Anatómiai Intézet története.
Az Intézet elsőorvosprofesszora Davida Leó volt, aki miután felépítette
és felszerelte kolozsvári tanszékét, menekülnie kellett a románok elől
és egész életművét elveszítette. Davida professzor 1921. tavaszán, 68
évesen, hihetetlen lelkierővel és hittel hozzálátott a szegedi tanszék
kialakításához. Az oktatás megindult, Davida Leó professzor pedig nyugdíjba
ment és a szegedi tanszéket unokaöccsének, Davida Jenő professzornak
adta át, aki 1929-ben bekövetkezett tragikusan korai haláláig vezette
azt. Davida Jenő utóda dr. Kiss Ferenc professzor lett, akinek „Tájanatómia”
és „Rendszeres bonctan” című tankönyveiből orvosgenerációk tanultak,
és tanulnak ma is. Kiss Ferenc professzor vezetése idején kezdődtek
Szegeden a neuroanatómiai kutatások. Miután Kiss Ferencet Budapestre
hívták, a Bonctani Intézet vezetését Gellért Albert professzor vette
át. Gellért professzor 33 éven át vezette a Bonctani, Szövet- és Fejlődéstani
Intézetet, ezalatt egyedülálló anatómiai gyűjteményt hozott létre és
folytatta a neuroanatómiai kutatásokat, amelyek révén a szegedi intézet
már a harmincas években ismertté vált a tudományos világban. Gellért
professzor utóda 1968-tól 1993-ig dr. Csillik Bertalan professzor, aki
neurohisztokémiai módszerekkel bővítette a tudományos kutatások palettáját.
Csillik professzor nevéhez fűződik továbbá az új boncterem és szövettani
gyakorló terem komplexum felépíttetése is. A Bonctani Intézet régi bonctermét
ugyanis 1921-ben az iskolaépület tornaterméből alakították ki – és apróbb
változtatásokkal ez az átalakított tornaterem szolgált bonctrem gyanánt
1990-ig. Csillik professzor kezdeményezésére, bronz dombormű és emléktábla
(Tóth Sándor szobrászművész alkotása) őrzi Gellért Albert emlékét az
Anatómiai Intézet Múzeumának ajtaja mellett. Dr. Csillik Bertalant dr.
Liposits Zsolt professzor követte, aki 1998-ig, Budapestre távozásáig
vezette a tanszéket. Ezalatt került sor az épületben lévő előadóterem
korszerűsítésére. Az Intézet jelenlegi igazgatója dr. Mihály András
professzor, aki Csillik Bertalan tanítványa és a szegedi neuroanatómiai
és neurohisztokémiai iskola aktív folytatója. |
 |